2.Fejezet

Ma annyi minden fogadott meglepetésként, hogy jobbnak láttam ha kipakolok és veszek egy meleg fürdőt.

***

Megnyitottam a csapot.Kissé nehézkesen mert már jó ideje nem használhatták.
Az ablakokat kinyitottam és hagytam hogy a langyos levegő betöltse a 'termet'...azt hiszem nevezhetem teremnek mert hatalmas volt.
Ahogy a friss levegő áramlott be úgy lengette a függönyöket.Kintről a madarak csiripelése hallatszott be.

A ruháimat levettem és bemásztam a gyönyörű kádba.
Éveztem ahogy a meleg víz a bőrömhöz lapul.Teljesen belecsúsztam a kádba.Épp csak annyira maradtam fent hogy levegőhöz jussak.
Csend uralkodott minden hol.A gondolataim újra rohamnak indultak.Bevallom nem kicsit megvagyok rémülve.Nem tudom mi lesz velem,egyeltalán hogy fogok élelemhez jutni,hogy fogom kifizetni a számlát?Hiszen egy ilyen nagy ház eltartása nem kis teher...

***

1 órás fürdés után felöltöztem,egy nagy pólót kaptam magamra.
Lerohantam a konyhába,lekapkodtam az összes műanyag rongyot amivel levoltak takarva a bútorok.Miután ezzel végeztem a gyomrom jelzésére kaja után kezdtem el kutatni.Hát nem sokra mentem.1 db szendvicset találtam csak...meg egy levelet,amire az én nevem volt írva.Kinyitottam és a meglepődöttségtől még a szavam is elállt:

"Kedves Tara!
Tudom nagyon nehéz neked most,nem nagyon érted a körülötted lévő történéseket.Biztos nagyon magányos vagy,de nem lesz ez így sokáig.Bírd ki kicsim.Erős vagy!Az én lányom vagy!Kifogod bírni csak akarnod kell,erősnek kell lenned!
A ház dolgaival ne törődj,azokat majd én intézni fogom.A borítékban találsz egy platina kártyát.Azt használd ha éhes vagy,vagy ha valamire szükséged lesz.Mindig felfogom tölteni neked.
Eljön az idő mikor minden másképp lesz.Mikor a család összes tagja újra együtt lehet...de még nem azok az idők járnak.Mindegyikünknek erősnek kell lenni.Sajnálom de többet nem mondhatok el neked.

Szerető anyád,

Misa"

A könnyeim megint egymást lökdösték kifelé.A torkomban hatalmas gombóc foglalt helyet.Nem értem mit jelent ez a levél...Mi az hogy eljön az idő mikor mindannyian együtt leszünk?!Mit ért az alatt hogy magányos vagyok de nem lesz ez így sokáig?!

Egyszerűen semmit se értek..

Miután megettem a szendvicset,felmentem a szobámba.A fürdő ajtaját nyitva hagytam hogy éjszaka egy kis friss levegőt is kapjak. Jódarabig csak a plafont tudtam bámulni.Szorongtam.Forgolódtam.Valamilyen oknál fogva egyszer csak elnyomott az álom és már nem forgolódtam többet.

*Másnap hajnalban*

*Harry Styles szemszöge*

Egyre erősebb leszek.Egyre gyorsabban tudok vadászni.Egyre gyorsabb leszek.

Már 167 éve hogy így élek.Ilyen....ilyen formában.Néha még a mai napig sem tudom felfogni hogy mi van,vagy is jobban mondva mi történt velünk.

A nap már felkelő félben volt.Az első sugarak megvilágítottak az avart.Az élőlények is éledezni kezdek.

A távolba hirtelen valami furcsát hallottam.A régi McCourt ház felől.Valaki van ott.

A lépteim felgyorsultak.Másodperceken belül oda értem.

Meglepetésként ért hogy felújították.Az első gondolat ami átfutott a fejemen hogy "lakhat-e itt valaki".Egy pillanatra mozdulatlan maradtam.

Szívdobbanásokat hallottam.Valahol az emeleten lehet valaki.

Gyorsaságomnak köszönhetően hamar,hangtalanul feljutottam az emeletre.De a lépcső tetején a szívdobbanások hangja felhangosodott a fülemnek.A hang felé vettem az irányt.

Egy nagy barna ajtó állta az utamat.Megpróbáltam halkan kinyitni már amennyire ez lehetséges volt.Kicsit megrezegtek a tartózárak.

Ahogy kinyitottam az ajtót egy lányt pillantottam meg.Első felindulásból,közelebb szerettem volna menni hogy jobban szemügyre vehessem,de valami nem engedett.Valami hatalmas erő tartotta markában a szobát.

Az alvó lányt néztem percekig.Egyszer csak megfordult,és megláttam gyönyörű arcát.

Arca sima volt..Káprázatos szőke hajtincsei voltak a végén pár narancs,kék tinccsel.

Szemét kezdte nyitogatni...jobbnak láttam ha eltűnök.Így hazafelé vettem az irányt és gyorsan elmentem...de valamiről megfeledkeztem...az ajtót nyitva hagytam.De akkor még nem tudtam hogy ennek mekkora jelentősége lesz.

*Otthon*

-Megjöttem-üvöltöttem a srácoknak

-Itt vagyunk-üvöltötték szinkronban

-Hol voltál?-kérdezte Liam

-A régi McCourtháznál.Egy lány költözött oda..-mondtam lengén 

-Hogy micsoda?!.hőkölt fel Louis hirtelen a hátam mögül.